KVVM
A Föld légkörének összetétele és éghajlata mindig változott.
Az elmúlt évmilliók alatt hidegebb és melegebb időszakok követték
egymást. A múltban bekövetkezett éghajlati változások okai közé
soroljuk bolygónk Nap körüli pályája elemeinek ingadozásait,
a kontintensek vándorlását, hegységképződéseket és a nagy
vulkánkitöréseket is.
Az iparosodás időszaka óta, de különösen az elmúlt
évtizedekben azonban az elmúlt 650 ezer évben
nem tapasztalt ütemben változik az éghajlat,
növekszik az átlaghőmérséklet.
A jelenségért a felerősödött üvegházhatás a felelős: bizonyos
gázok (pl. széndioxid, metán) megakadályozzák, hogy a Napból
a Földre érkező sugárzás visszaverődjön a világűrbe, ezért a légkör
felmelegszik. E folyamat nélkül Földünk fagyott, élettelen bolygó lenne,
azonban az ipari forradalom óta ezen gázok légköri koncentrációja
jelentősen megnőtt a fosszilis tüzelőanyagok egyre növekvő mértékű elégetésé-
nek hatására. A folyamat a fokozódó üvegházhatáson keresztül hosszabb távon
globális klímaváltozáshoz vezet. Az éghajlatváltozásért
tehát nagy részben az emberi tevékenység felelős.
üvegházhatású gáz tartózkodási idő (év) GWP különböző időskálán
20 éves 100 éves 500 éves
CO2 változó 1 1 1
CH4 10,8 67 23 6,9
N2O 114 291 298 153
HFC-134a 14 3 838 1 430 435
HFC-23 270 12 000 14 800 12 200
SF6 3 200 16 300 22 800 32 600
1.1. táblázat - Az üvegházhatású gázok légtérben való tartózkodási ideje,
légköri felmelegítő képessége (GWP) - Forrás: IPCC 4. értékelő jelentés, 2007
A tudományos közösség megállapítása szerint a XX. század második
felében végbement mintegy fél Celsius fokos melegedés nagy valószínűséggel
emberi eredetű, s gyakorlatilag kizárható, hogy ez a környezetünk állapotában
végbement természeti eredetű ingadozás. Az Éghajlatváltozási Kormányközi
Testület (IPCC) legújabb jelentése minden korábbinál egyértelműbben
fogalmaz a tekintetben, hogy az ember természet átalakító, sokszor káros tevé-
kenysége a Föld klimatikus rendszerét is elérte.
A meteorológusok szerint a melegedési trend 2100-ig felgyorsul:
a globális hőmérséklet várhatóan 1,1-6,4oC, az európai 2-6,3oC
közötti mértékben fog növekedni. Hosszabb távon katasztrofális
hatások várhatók, például a sarkköri jégpáncél elolvadása,
a tengerszint gyors emelkedése, áradások, viharok gyakoriságának
növekedése, éhínség, trópusi betegségek elterjedése, vízkészletekért
folyó harc, növény- és állatfajok tömeges kihalása.
Hazánkban forróbb, szárazabb nyarak, enyhébb és csapadékosabb
telek várhatók, a folyók nyári átlagos vízhozama csökken, egyes tavak
kiszáradhatnak, a melegedés okozta talajromlás visszavetheti
a mezőgazdasági termelést, a hőhullámokkal járó egészségügyi
problémák megnövekedhetnek. Az átlaghőmérséklet emelkedése
mellett a következő évtizedekre az évi csapadékátlag csökkenése
és a csapadékeloszlás átrendeződése (több csapadék télen,
kevesebb nyáron) várható, továbbá növekszik a szélsőséges
időjárási események gyakorisága és intenzitása.
A csapadék utánpótlás, a felszíni és felszín alatti vizek
állapota (minőség, mennyiség) lesz a legkritikusabb kérdés.
Globális szinten a változások hatására régiónként
nagyon eltérő mértékű gazdasági visszaesés,
és az egyre kevésbé élhető területekről való
elvándorlás jelentős növekedése várható.